A Kőszegiek tündöklése és bukása

Kik voltak a Kőszegiek?
Henrik bán viselte elsőként
a Kőszegi nevet.
Dédapja Wolfer, Héder testvérével
még II. Géza idejében
telepedett le az országban.
Héder építtette Hédervárat,
A Duna szigetén Győrnél,
Wolfer pedig egy favárat,
azon a hegyen, melyen
Németújvár vára áll most.
És bár III. Béla e várat elvette
egy apátság kegyúri jogáért cserébe,
Wolfer utódai használták
a Németújvári nevet.
1265
Henrik bán vezette Béla király seregét
Isaszegnél, annak fia, István ellen,
noha névleg Béla macsói herceg
volt a vezér, de ő futásnak eredt,
Henrik két fiával fogságba esett.
1270
Mivel nem akarta szolgálni Istvánt,
halála előtt rávette Bélát,
hogy az kérje meg a cseh Ottokárt,
hogy védelmezze őt és családját.

V. István trónralépte után,
Henrik bán tehát Ottokárhoz állt,
állította meg Lósnál.
átadván a cseh királynak
a nyugat-magyarországi várakat,
Kőszeg és Szentvid is közéjük tartoztak.
1271
A két hadakozó király,
Ottokár és István
azonban békét kötöttek
1271-ben.
Henrik és fia Iván
továbbra is a cseh király
pártfogoltjai maradnak,
de váraikat István elfoglalhatja,
Ottokár ebben nem akadályozza.
1273
V. István rövid uralma után
visszahívta Henrik bánt,
hogy magának híveket szerezzen,
az özvegy Kun Erzsébet.
Henrik és fia Iván,
a visszafogadást „meghálálván”
lekaszabolták Bélát a macsói bánt,
mert szerintük vele szövetkezett
a magyarok ellen Ottokár.
Sógora halálát bosszulván,
Magyarországra tört Ottokár,
fő seregét Németújvári Iván,
akkor sopron megyei ispán,

1274
A magyar főurak sorában ekkor
már csak az Abák és a Csákok
származtak olyan ősapától,
aki még a honfoglaláskor
 jött a Kárpátokon által.
A Gutkeledek és a Kőszegiek
később behívott és letelepített
német lovagoktól eredeztettek.
Nagy volt az ő befolyásuk
az anyakirálynő Kun Erzsébetre,
de a 14 éves IV. László
már nem volt a kedvükre.
Amikor kihirdették, hogy az apátságoknak 

vissza kell adni a tatárjárás óta
bárki által elfoglalt összes jószágaikat

a Gutkeledek és a Kőszegiek a király ellen fordultak.

Elrabolták László öccsét,
hogy királlyá tegyék,
de seregüket Fövenynél
a Csákok legyőzték.
Henrik bánt Csák Péter
párbajban ott megölte,
fiait, Ivánt, Miklóst és Henriket
Szalónak váráig üldözte.
1275
A királyi hadak e várat már
bevenni nem tudták,
s a Kőszegi testvéreket
alig egy fél év elmúltán,
újra látjuk magas tisztségekben.
Ez persze a másik pártnak nem tetszett,
így a következő évben ők lázadtak fel,
sok rablást és pusztítást követve el.

1276

László király a lázadókat több csatában leverte,

de nyáron - addig hű embere -

Csák Péter támadt Veszprémre,

melynek Kőszegi Péter volt  a püspöke.

A pusztítás oly vad volt és kegyetlen,

utána egy évig nem volt intentisztelet,

ami még a tatárjárás alatt sem történt meg.

A Dunántúl nyomorát még az is növelte,

hogy az osztrákok az országba betörtek,

pusztították a határmenti részeket.

Közben a német és a cseh király háborúra készült egymás ellen,

a magyar királyt szövetségesnek akarták megnyerni mindketten.

1270

 

1270

 

IV. Béla királyra

nagy volt neje és lánya,

hatása,  befolyása,

s így a cseh Ottokárnak,

és nem István fiának

ajánlotta oltalmába

családját és hű híveit,

köztük volt Kőszegi Henrik,

aki így Iván fiával

együtt kísérte Prágába,

az özvegy királynét, s lányát.

Ott azután számos várát

hűbérül felajánlotta.

Így lett Ottokár ura

Kőszeg, Szentvid, Szalónak,

Borostyánkő, Kertes, Farkasvár

nevezetű váraknak.

Ottokár hatalma már

elérte az Adriát,

s most már e hat magyar vár

is növelte birtokát.

Harcok a Babenberg örökségért

 

Harcok a Babenberg örökségért

 

A császár ekkor a pápával épp hadban állt,

aki őt trónvesztettnek nyilvánítván

a német trónra ültetett egy ellenkirályt.

Ez az ellenkirály nem volt más,

mint Thüringiának az a grófja,

aki Szent Erzsébetet Wartburg várából elűzte férje halála után.

 

A Babenberg örökség tartományaiban felbomlott a rend,

egyes urak fosztogatásba kezdtek,

a magyar végekre is többször betörtek.

A pápa ekkor támogatta volna a magyar királyt,

hogy megszerezze magának Ausztriát és Stiriát,

ám Béla tétovázása után,

a badeni őrgróf talált nála támogatást,

ő viszont nem tartotta vissza alattvalóit

a Magyarország elleni támadásoktól.

 

Béla királynak ebből lett elege,

megtámadta Bécset a serege.

Kun csapatai Bécstől Semmeringig

dúltak, gyújtogattak, mindenfelé,

felgyújtották Mária Zellt is.

a magyarok több várat is elfoglaltak, de aztán visszavonultak.

 

Még ebben az évben meghalt a badeni őrgróf.

Újra megindult a vetélkedés a Babenberg örökség megszerzéséért.

De Béla király hiába írt panaszos levelet a pápának,

hogy a tatárok ellen segítséget nyugatról nem kapott, és újabb tatár támadás esetén, csak Magyarország védheti meg a keresztény Európát,

ausztriai hadjárata után már a pápa sem pártolta a magyar királyt.

 

1252

Béla annyit elért hogy Ausztria élére

olyan herceget ültessen, aki tőle függene.

De a cseh király fia az ifjú Ottokár

feleségül vette Frigyes unokahúgát,

és elűzte Bécsből a halicsi Románt,

a herceget, ki szolgálta Bélát.

 

1253

Következő évben Béla Stiriába tört be,

innét nyomultak csapatai Bécsig előre.

A pápa felháborodott, és azt követelte,

hogy Béla és Ottokár békét kössenek.

Akkor hamar megkötötték a békét,

határpontul a Semmeringet tévén.

 

1254

Ottokár közben cseh király lett,

állandóan biztatta a magyarok ellen

a stiriai főurakat,

a magyarok okot is adtak

a panaszra.

 

1258

Ottokár rokona volt a salzburgi érsek,

ki hivatalára méltatlan lett.

A magyar király az új érsek oldalára állt,

de elvesztették Radstatnál a csatát.

Stiriában erre rögtön lázadoztak.

IV. Béla személyesen Stiriába ment,

hogy a lázadást megfékezze,

békét kötött a felkelőkkel.

 

1260

Újabb stiriai lázadás nyomán

kitört a magyar-cseh háború.

Ekkor volt az első morvamezei csata,

melyben vereséget szenvedett Béla

kinek késlekedése miatt,

majd odaveszett István, a fia.

A cseh Ottokár birodalma,

így elérte már az Adriát.

A Kőszegi-hegység vidéke cseh-magyar határterület lett.

Béla birtokba adta e vidéket

Hédernembeli hű hívének,

Németújvári Henriknek,

hogy új várakat építsen.

Henriket akkor kezdik

Kőszegi néven nevezni.

 

1261

A morvamezei csata után

békére törekedett már

Béla és Ottokár.

A cseh király első feleségétől elvált

és elvette Béla unokáját Kunigundát.

Harcok Babenberg Frigyessel

 

Harcok Babenberg Frigyessel

 

1230

Frigyes

osztrák herceg trónra lépte óta

a magyar-osztrák határvidéken

folyton folyt a háború, a csata.

 

A gyepűrendszer felszámolása óta

a magyarok több várat is építettek oda.

1230-ban a németek

elfoglalták Borostyánkőt és  Langecket,

de a magyarok vissszavették e helyeket.

A németek erre újra betörtek,

a magyarok megint megverték őket.

 

1233

Aztán a magyarok Stíriára rontottak rabolva, gyújtogatva, majd utána Ausztriára.

Frigyes most békéért könyörgött

 

1235

De mikor látta, hogy amagyar királyt leköti ifjú felesége és a pápa,

újra támadott, ezúttal Lékára.

Taksony fejedelem idején.

a Csák nemzetség kapta Bulcsú horka birtokának egy részét.

E nemzetség a névadója Cák községnek,

majd Léka várát is ők építették fel.

Lékát Frigyes bevenni nem tudta,

látszólag békésen várt az újabb alkalomra.

Ez be is következett nemsokára, mikor mongol és tatár hadak törtek Magyarországra.

 

1241-1242

Talán Szent Vid várán át vitt IV. Béla útja

Bécsből a dalmát tengerpartra,

mert Frigyes az osztrák herceg

a tatárok ellen nem segítette.

Frigyest Harciasnak is nevezték,

el is foglalt három magyar vármegyét.

A tatárok kivonulása után azokat

IV. Béla hamar vissza is foglalta,

de továbbra is fájt rájuk Frigyes foga.

 

Kőszeg várát ekkor

foglalta vissza Osli fia Herbord.

Ez a vár hegyen állott,

azóta sokat mállott.

Óháznak nevezzük ma e régi várat,

túrázók a tornyából messze látnak.

 

1246

Frigyes osztrák herceg

az időt elérkezettnek látván, támadásra vonult a magyar határra.

Bécsújhelynél le is győzte a magyarokat,

de a csatában ő maga is meghalt.

Vele kihalt a Babenberg-ház,

az első osztrák uralkodó család,

mely ekkora már birtokolta Stiriát,

a Babenberg örökség tehát,

összekötötte a cseh határt és az Adriát.

Borsmonostor alapítása

 

Borsmonostor alapítása

 

1194

Bors bán kolostort alapított a Répce partján.

8 falut adományozván

annak. 

E falvak között szerepel 

Répcemicske és Peresznye, 

később pedig Zsidány birtok is.

A német hűbér veszélye és elhárítása

 

A német hűbér veszélye és elhárítása

 

István királynak Péter lett az utódja,

akit Gizella királyné segített a trónra,

de hamar összevesztek egymással,

 Péter elvette Gizella birtokait és még be is zárta.

Péternek sikerült lerombolnia István művét,

épphogy nem lett Magyarország német hűbér.

 

1046

A magyarok Pétert elűzték 

és behívták a Vazul-unokát, I.  Endrét.

Péter elmenekülni nem tudott,

mert a nyugati határt lezárták a pogány lázadók.

E lázadás okozhatta a győri püspök halálát is, mert 

nem sokára új püspök került az egyházmegye élére.

 

1051

Péter elűzése után 5 évre jött Henrik császár hatalmas sereggel.

A magyarok majdnem az egész Dunántúlt átengedték,

igaz előbb a termést felégették.

A fáradt és éhes németeket

végül a Vértes-hegységben verték meg.

I. (Szent) István

 

I. (Szent) István

 

Taksony unokájának, Vajknak,

aki a keresztségben az István nevet kapta,

már a bajor herceg lánya lett a házastársa.

Ő pedig nászajándékul Szombathely környékét kapta.

Királynői birtok volt Ludad és Asszonyfa,

Szombathely pedig a királynő városa.

A bajorokkal való egyezség

az Alpokaljára elhozta a békét.

 

István király elrendelte, 

hogy a tüzet őrző kivételével 

templomba kell mennie

vasárnap mindenkinek.

Egyházmegyéket és vármegyéket is szervezett

és hatékony védő várrendszert működtetett,

hatásosan védte a magyar végeket.

 

Jogában állt kialakítani az egyházi szervezetet

abban az időben alakult a Győri Egyházmegye,

nem maradt keresnivalója itt Salzburg érsekének.

A Győri egyházmegye plébániái közé tartozott:

Léka, Kőszeg, Szentvid, Bucsu és Rohonc.