A Kőszegiek tündöklése és bukása

Kik voltak a Kőszegiek?
Henrik bán viselte elsőként
a Kőszegi nevet.
Dédapja Wolfer, Héder testvérével
még II. Géza idejében
telepedett le az országban.
Héder építtette Hédervárat,
A Duna szigetén Győrnél,
Wolfer pedig egy favárat,
azon a hegyen, melyen
Németújvár vára áll most.
És bár III. Béla e várat elvette
egy apátság kegyúri jogáért cserébe,
Wolfer utódai használták
a Németújvári nevet.
1265
Henrik bán vezette Béla király seregét
Isaszegnél, annak fia, István ellen,
noha névleg Béla macsói herceg
volt a vezér, de ő futásnak eredt,
Henrik két fiával fogságba esett.
1270
Mivel nem akarta szolgálni Istvánt,
halála előtt rávette Bélát,
hogy az kérje meg a cseh Ottokárt,
hogy védelmezze őt és családját.

V. István trónralépte után,
Henrik bán tehát Ottokárhoz állt,
állította meg Lósnál.
átadván a cseh királynak
a nyugat-magyarországi várakat,
Kőszeg és Szentvid is közéjük tartoztak.
1271
A két hadakozó király,
Ottokár és István
azonban békét kötöttek
1271-ben.
Henrik és fia Iván
továbbra is a cseh király
pártfogoltjai maradnak,
de váraikat István elfoglalhatja,
Ottokár ebben nem akadályozza.
1273
V. István rövid uralma után
visszahívta Henrik bánt,
hogy magának híveket szerezzen,
az özvegy Kun Erzsébet.
Henrik és fia Iván,
a visszafogadást „meghálálván”
lekaszabolták Bélát a macsói bánt,
mert szerintük vele szövetkezett
a magyarok ellen Ottokár.
Sógora halálát bosszulván,
Magyarországra tört Ottokár,
fő seregét Németújvári Iván,
akkor sopron megyei ispán,

1274
A magyar főurak sorában ekkor
már csak az Abák és a Csákok
származtak olyan ősapától,
aki még a honfoglaláskor
 jött a Kárpátokon által.
A Gutkeledek és a Kőszegiek
később behívott és letelepített
német lovagoktól eredeztettek.
Nagy volt az ő befolyásuk
az anyakirálynő Kun Erzsébetre,
de a 14 éves IV. László
már nem volt a kedvükre.
Amikor kihirdették, hogy az apátságoknak 

vissza kell adni a tatárjárás óta
bárki által elfoglalt összes jószágaikat

a Gutkeledek és a Kőszegiek a király ellen fordultak.

Elrabolták László öccsét,
hogy királlyá tegyék,
de seregüket Fövenynél
a Csákok legyőzték.
Henrik bánt Csák Péter
párbajban ott megölte,
fiait, Ivánt, Miklóst és Henriket
Szalónak váráig üldözte.
1275
A királyi hadak e várat már
bevenni nem tudták,
s a Kőszegi testvéreket
alig egy fél év elmúltán,
újra látjuk magas tisztségekben.
Ez persze a másik pártnak nem tetszett,
így a következő évben ők lázadtak fel,
sok rablást és pusztítást követve el.

1276

László király a lázadókat több csatában leverte,

de nyáron - addig hű embere -

Csák Péter támadt Veszprémre,

melynek Kőszegi Péter volt  a püspöke.

A pusztítás oly vad volt és kegyetlen,

utána egy évig nem volt intentisztelet,

ami még a tatárjárás alatt sem történt meg.

A Dunántúl nyomorát még az is növelte,

hogy az osztrákok az országba betörtek,

pusztították a határmenti részeket.

Közben a német és a cseh király háborúra készült egymás ellen,

a magyar királyt szövetségesnek akarták megnyerni mindketten.