Kr.e 800-450:
KORAI VASKOR. HALLSTATT KULTÚRA
Megjelentek a vasfegyverek, a lószerszámok, a kocsialkatrészek.[1]
Magaslati, több esetben erődített, kő vagy fa és föld felhasználásával épített sáncokkal épített települések Süttő-Nagysáncon, Tihany-Óváron. Folyóvíz melletti erődített telep: Süttő-Nagysánctető. Köznépi telep, Pilismarót-Szobi rév. A településeken felszínre épített boronaházak és földbe mélyített építmények álltak. Somlóvásárhelyi temető (kocsival történő eltemetés).[2]
Kr.e.1200-800:
KÉSŐ BRONZKOR. URNAMEZŐS KULTÚRA. [3]
IV. FÁZIS: VÁLI KULTÚRA
III. FÁZIS:
ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚLI CSOPORT,
ÉSZAKKELET-DUNÁNTÚLI CSOPORT (VÁLI KULTÚRA)
Leletei a Sághegy-Velemszentvid csoport anyagával mutatják a legszorosabb rokonságot, b ár nem kevésbé szoros szálakkal kötődnek a helyi későhalomsíros - korai urnamezős kultúra alapréteghez. Észak felől a dél-morvaországi Velatice kultúra és a nyugat-szlovákiai Ocskó (Ockov) leletanyaga áll legközelebb. Még ennél is jóval erősebb a kapcsolata a hetén yi (Chotin) csoporttal.Telepmaradványok: Bajót-Hagymásrét, Esztergom-Búbánatvölgy, Esztergom-Szamárhegy.
KURDI HORIZONT
ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚLI CSOPORT,
ÉSZAKKELET-DUNÁNTÚLI CSOPORT (VÁLI KULTÚRA)
Leletei a Sághegy-Velemszentvid csoport anyagával mutatják a legszorosabb rokonságot, b ár nem kevésbé szoros szálakkal kötődnek a helyi későhalomsíros - korai urnamezős kultúra alapréteghez. Észak felől a dél-morvaországi Velatice kultúra és a nyugat-szlovákiai Ocskó (Ockov) leletanyaga áll legközelebb. Még ennél is jóval erősebb a kapcsolata a hetén yi (Chotin) csoporttal.Telepmaradványok: Bajót-Hagymásrét, Esztergom-Búbánatvölgy, Esztergom-Szamárhegy.
KURDI HORIZONT
II. FÁZIS: ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚLI CSOPORT, BALATON-VIDÉKI CSOPORT, ÉSZAKKELET-DUNÁNTÚLI CSOPORT
Csabrendeki temető.
I. FÁZIS: BALATON-VIDÉKI CSOPORT, BAKONY-VIDÉKI CSOPORT, ÉSZAKKELET-DUNÁNTÚLI CSOPORT
Kr.e.1400-1200:
KÉSŐ BRONZKOR. HALOMSÍROS KULTÚRA
harcias, lótartó népesség, hosszú kardok
Kr.e.1400-1300:
KÉSŐ BRONZKOR. KOSZIDERI KULTÚRA
Dunaújváros Koszider-padlás. A vatyai kultúra utódai.
Kr.e.1550-1400:
KÖZÉPSŐ BRONZKOR. MÉSZBETÉTES EDÉNYEK KULTÚRÁJA
Kr.e.1600-1550:
KÖZÉPSŐ BRONZKOR.
A Litzen-kerámiások benyomulása nyugatról.
ZÓKI KULTÚRA megjelenése a Balatontól északra.
ZÓKI KULTÚRA megjelenése a Balatontól északra.
Kr.e.1700-1400:
VATYAI KULTÚRA
A nagyrévi kultúra és a kisapostagi kultúra keveredéséből alakult ki.
Erődrendszer a Budai hegyektől a Sió torkolatáig. A középső szakasz földvárai: Adony, Sárbogárd, Dunaújváros, Pákozdvár. (Fejér megye történelme napjainkig)
A kultúra legnyugatibb települése Fehérvárcsurgó Kisvárhegyen. (Horváth Tünde: A vatyai kultúra településeinek kőanyaga. Komplex régészeti és petrográfiai feldolgozás. Ph. D. disszertáció II. kötet.)
Erődrendszer a Budai hegyektől a Sió torkolatáig. A középső szakasz földvárai: Adony, Sárbogárd, Dunaújváros, Pákozdvár. (Fejér megye történelme napjainkig)
A kultúra legnyugatibb települése Fehérvárcsurgó Kisvárhegyen. (Horváth Tünde: A vatyai kultúra településeinek kőanyaga. Komplex régészeti és petrográfiai feldolgozás. Ph. D. disszertáció II. kötet.)
Kr.e.1800-1500:
KÖZÉPSŐ BRONZKOR. KISAPOSTAGI KULTÚRA.
A hatvani kultúrával rokon, de más jellegű keleti népcsoport.
Kr.e.2000-1800:
KORAI BRONZKOR. HARANGALAKÚ EDÉNYEK KULTÚRÁJA
Kr.e. 5000-4500:
KORAI RÉZKOR: LENGYEL (III) KULTÚRA
Lelőhely: Veszprém (Magyar régészet az ezredfordulón. (Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály) Budapest 2003. 124. oldal. http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_005.pdf)
Kr.e. 4500 körül:
KÉSŐ NEOLITIKUM: KOTTAFEJES KULTÚRA
A Dunántúli Vonaldíszes kultúrából alakult ki. Lelőhely: Neszmély.
Kr.e. 5000 körül:
ÁTMENET A KÖZÉPSŐ NEOLITIKUMBÓL A KÉSŐ NEOLITIKUMBA: SOPOT KULTÚRA. A Dunántúli Vonaldíszes Kultúra és a Vinča kultúra elemeit tartalmazza. Lelőhely: Nemesvámos. (Regenye Judit: A Sopot kultúra kronológiai helyzete Magyarországon. http://epa.oszk.hu/01600/01610/00021/pdf/vmm_22_2002_02_regenye.pdf)
Kr.e. 5200-5000:
KÖZÉPSŐ NEOLITIKUM: ZSELÍZ KULTÚRA
A Dunántúli Vonaldíszes kultúrából alakult ki. Arcos edények. Lelőhelyek: Neszmély, Bicske, Sukoró, Veszprém, Mencshely. (Magyar régészet az ezredfordulón. (Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály) Budapest 2003. 98. oldal. http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_004.pdf)
Kr.e. 5500-5200:
KÖZÉPSŐ NEOLITIKUM: DUNÁNTÚLI VONALDÍSZES KULTÚRA
A kultúra egyik legfontosabb nyersanyaga a szentgáli radiolit.
[1] Jerem Erzsébet: A korai vaskor a Dunántúlon. A Hallstatt-kor. In: Magyar régészet az ezredfordulón (Főszerkesztő: Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály) Budapest 2003. 183. old. (http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_007.pdf)
[2] Ősrégészet. In: Magyarország a XX. században / [főszerk. Kollega Tarsoly István] Szekszárd : Babits, 1996-2000. (http://vmek.oszk.hu/02100/02185/html/1320.html)
[3] Kőszegi Frigyes: A Dunántúl története a késő bronzkorban. 19-53. old. (http://mek.oszk.hu/09100/09138)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése