Kr.e 800 körül[1]: KORAI VASKOR. HALLSTATT-KULTÚRA
A Nyugatról terjedő kultúra Budapest környékét is eléri.
Kr.e.1000-800:
KORAI VASKOR. PRESZKÍTÁK (kimmerek?).
Mezőcsáti csoport. Újra a pásztorkodó állattartás vált általánossá, ezen belül a lótenyésztés szerepe jelentős volt.
Kr.e. 1000 körül: KÉSŐ BRONZKOR. KYJATICE KULTÚRA. Gyermelyi csoport.
Az Urnamezős kultúrák elől északkeletre visszahúzódó népesség.
Kr.e.1200-800:
KÉSŐ BRONZKOR. URNAMEZŐS KULTÚRA.
Urnamezős telepek a gödöllői- és a ceglédi dombvidéken, nagy temető Szigetmonostoron.[2]
A szlovákiai ČAKA (CSEKE) KULTÚRÁHOZ hasonló társadalmi rétegződés.
Kr.e.1500-1200:
KÉSŐ BRONZKOR. HALOMSÍROS KULTÚRA
Harcias, lótartó népesség, hosszú kardok. A helyi lakossággal keveredve átvették a hamvasztás szokását.[3]
Kr.e.1500 körül:
KÖZÉPSŐ BRONZKOR. KOSZIDERI KULTÚRA
a vatyai kultúra utódai (Dunakeszi)[4]
Kr.e.2000/1900-1500:
KÖZÉPSŐ BRONZKOR. VATYAI KULTÚRA
A nagyrévi kultúra és a kisapostagi kultúra keveredéséből alakult ki.
Életmódjára a hosszabb egyhelyben lakás volt a jellemző. Fejlett volt a földművelés és az állattenyésztés. Bronzöntés, ökrökkel vont eke, településeken szabályos utcák. Földsánccal és árokkal erődített falvakban éltek, erődrendszer a budai hegyektől a Sió torkolatáig.
Nagyszámú hamvasztásos, illetve urnás temetkezés került elő, több száz, sőt több ezer síros urnatemetők (Dunakeszi Kopolya-dűlőben 500-nál több sír, Szentendre).
Kr.e.2500-2000/1900:
KORAI BRONZKOR. HATVANI KULTÚRA.
Sáncokkal erősített telepek (Vác-Csöröghegy).[5]
Kr.e.2500-2000/1900:
KORAI BRONZKOR. NAGYRÉVI KULTÚRA.
Rokonság a somogyvár-schneckenbergi népcsoporttal.
Fejlett állattartás, a ló első ízben történt tömeges alkalmazása -> nagy mozgékonyság, talajváltó földművelés, cölöpvázas, döngölt, meszelt falú családi házak; fejlett bronzöntés (3 részes öntőminták), hamvasztásos temetkezés.
Duna vidékén: váci csoport; kulcsi és tószegi csoportok.
Kr.e.2500-2200/2100:
KORAI BRONZKOR. HARANG ALAKÚ EDÉNYEK KULTÚRÁJA. Budapest csoport.
Marokkó északi részétől Szicílián és a brit szigeteken át Lengyelországig és a Csepel-szigetig terjedt el. Bronzöntés, íjászok. Gerendavázas, paticsfalú házak, a kultúra legnagyobb temetője Budakeszin.
Halottaikat zsugorítva temették el, Bécstől keletre a Makó-kultúra hatására átveszik a hamvasztásos temetkezést és az edények belső díszítését. A legkeletibb részen a Budapest csoport: Szentendrei-szigettől a Csepel-sziget déli végéig húzódó településláncban.
Kr.e.2500 körül:
KORAI BRONZKOR. ZÓKI KULTÚRA.
A Makói csoport Váckisújfaluig terjedt.[6]
Kr.e. 2800-2500:
KORAI BRONZKOR. VUČEDOLI(LJUBLJANAI, MAKÓI) KULTÚRA. A klasszikus Vučedol-kultúra Szlavóniából kiindulva elfoglalja az egész Szerémséget, majd onnan a Duna mindkét oldalán kelet felé hatolva egészen a Vaskapuig jut. Etnikailag a Lasinja-kultúra és a badeni kultúra népének a keveréke. Központja a báden-kosztoláci főnök vucedoli vára (palotája) helyén épített előcsarnokos (ún. megaron típusú) palota; új telepek. A bronzöntés bizonyítékai: bronzvésők, mediterrán típusú nyeles tőr, lándzsa és harci fokos öntőmintái; edényeken mészbetétes minták (égei-balkáni fazekasság hatása?). 6x4 méteres, földbe mélyített, paticsos falú házak, házak mellett kerek kemencék pár síros temetők.
Kr.e. 3500-2800:
KÉSŐ RÉZKOR. BÁDEN-PÉCELI KULTÚRA. Déli, anatóliai-balkáni eredetű népcsoportok.[7] Falvai és temetői sűrűn ellepik a Kárpát-medence belsejét. Halotthamvasztásos temetkezés; marhatartó pásztorcsoportok. Nincs az egész kultúrát összefogó vezető réteg. Pilismarót-szobi révnél feltárt településen kb. 300 objektum. Pásztorfőnökök sírjában 2-2 tehén, saját állatállományra utal.
Kocsimodellek (elsőnek feltárt a Budakeszi kocsimodell).
Kr.e. 3600-3500:
KÖZÉPSŐ RÉZKOR. PROTOBOLERÁZ IDŐSZAK.
Kr.e. 3800-3600:
KÖZÉPSŐ RÉZKOR. TŰZDELT BARÁZDÁS KERÁMIA.
Kr.e. 4000-3800:
KÖZÉPSŐ RÉZKOR. LUDANICE (NYITRALUDÁNYI) KULTÚRA.
Kr.e. 4500-4000:
KORAI RÉZKOR. LENGYEL-KULTÚRA (III. FÁZIS)
Kr.e. 5000/4900-4500:
KÉSŐ NEOLITIKUM. LENGYEL-KULTÚRA
Népessége a korábbi dunántúli Vonaldíszes Kultúra genetikai utódja, helyi fejlődés a Sopot-Bicske kultúrából, de a cucuteni-tripolje-gumelniţa kultúra hatása is érezhető. Nagycsaládi temetők, fegyver, kőbalta és kőkés mellékletek, a férfiak sírjaiban.
Legrégebbi települései: Szőgye, Párkány (mindekettő Szlovákia), Vác, Aszód környékén alakultak. 80-150 m átmérőjű köralakú sáncok.
Kr.e. 5400-5000/4900:
KÖZÉPSŐ NEOLITIKUM. DUNÁNTÚLI VONALDÍSZES KERÁMIA.
IDŐSEBB FÁZISBAN: KOTTAFEJES ÉS ZSELIC KULTÚRÁK
Hosszú, nagycsaládi házak, irtásos-égetéses, kapás földművelés, járulékos állattartás: szarvasmarha (őstulok háziasítása?), sertés, juh, kecske. Férfiak szerepének megerősödése. Önálló temetők megjelenése, de még zsugorított helyzetű temetés (részben még előfordul a házak közé temetés).
Nagytétnyi sír: Dunántúli Vonaldíszes, Alföldi Vonaldíszes és Vinĉa kultúrák találkozása.[8]
Kr.e. 6000 körül
MEZOLITIKUM. DUNAI-TARDENOISI KULTÚRA.
Rendkívüli kis méretű pengék, vakarók, az első sarlók, magas növények begyűjtéséhez használt kések.[9]
Sződliget és Vác határában a közvetlenül a Duna partján húzódó alacsony dombvonulaton mezolitikus telep.[10] Sátoralap és tűzhelyek.
Posztgravetti (a jégkorszak után továbbra is itt élők kultúrája) és a mai Lengyelország területén kifejlődött Swidry-kultúra hatása.
[1] Az évszámok „Budapest régészeti kronológiája az újkőkortól” időszalag szerintiek. Az időszalag a budapesti történeti Múzeum honlapján érhető el. http://regeszet-dev.udstudio.com/index.php?shtemp=static.251
[2] Kővári Klára: Régészeti leletek Vácon és környékén. Megjelent a Vác története I. kötetben. Studia Comitatensia 13. Tanulmányok Pest megye Múzeumaiból). Szentendre 1983. 37. old.
[3] Kővári Klára: I.m. 36. old.
[4] Kővári Klára: I.m. 36. old.
[5] Kővári Klára: I.m. 35. old.
[6] Kővári Klára: I.m. 34. old.
[7] Kővári Klára: I.m. 33. old.
[8] Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1984. I. kötet. 129. old.
[9] Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. 114. old.
[10] A telepet Gábori Miklós tárta fel 1954-ben és 1967-ben. Kővári Klára: I.m. 31.old. Sződliget honlapján ez olvasható: „A szakirodalomban Sződliget néven szereplő mezolit lelőhely a község váci határában található.” http://www.szodliget.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13&Itemid=39
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése