1270
IV. Béla
királyra
nagy volt
neje és lánya,
hatása, befolyása,
s így a cseh
Ottokárnak,
és nem István
fiának
ajánlotta
oltalmába
családját és
hű híveit,
köztük volt
Kőszegi Henrik,
aki így Iván
fiával
együtt
kísérte Prágába,
az özvegy királynét,
s lányát.
Ott azután
számos várát
hűbérül
felajánlotta.
Így lett
Ottokár ura
Kőszeg,
Szentvid, Szalónak,
Borostyánkő,
Kertes, Farkasvár
nevezetű
váraknak.
Ottokár
hatalma már
elérte az
Adriát,
s most már e
hat magyar vár
is növelte
birtokát.
A császár ekkor a pápával épp hadban állt,
aki őt trónvesztettnek nyilvánítván
a német trónra ültetett egy ellenkirályt.
Ez az ellenkirály nem volt más,
mint Thüringiának az a grófja,
aki Szent Erzsébetet Wartburg várából elűzte férje halála
után.
A Babenberg örökség tartományaiban felbomlott a rend,
egyes urak fosztogatásba kezdtek,
a magyar végekre is többször betörtek.
A pápa ekkor támogatta volna a magyar királyt,
hogy megszerezze magának Ausztriát és Stiriát,
ám Béla tétovázása után,
a badeni őrgróf talált nála támogatást,
ő viszont nem tartotta vissza alattvalóit
a Magyarország elleni támadásoktól.
Béla királynak ebből lett elege,
megtámadta Bécset a serege.
Kun csapatai Bécstől Semmeringig
dúltak, gyújtogattak, mindenfelé,
felgyújtották Mária Zellt is.
a magyarok több várat is elfoglaltak, de aztán
visszavonultak.
Még ebben az évben meghalt a badeni őrgróf.
Újra megindult a vetélkedés a Babenberg örökség
megszerzéséért.
De Béla király hiába írt panaszos levelet a pápának,
hogy a tatárok ellen segítséget nyugatról nem kapott, és
újabb tatár támadás esetén, csak Magyarország védheti meg a keresztény Európát,
ausztriai hadjárata után már a pápa sem pártolta a magyar
királyt.
1252
Béla annyit elért hogy Ausztria élére
olyan herceget ültessen, aki tőle függene.
De a cseh király fia az ifjú Ottokár
feleségül vette Frigyes unokahúgát,
és elűzte Bécsből a halicsi Románt,
a herceget, ki szolgálta Bélát.
1253
Következő évben Béla Stiriába tört be,
innét nyomultak csapatai Bécsig előre.
A pápa felháborodott, és azt követelte,
hogy Béla és Ottokár békét kössenek.
Akkor hamar megkötötték a békét,
határpontul a Semmeringet tévén.
1254
Ottokár közben cseh király lett,
állandóan biztatta a magyarok ellen
a stiriai főurakat,
a magyarok okot is adtak
a panaszra.
1258
Ottokár rokona volt a salzburgi érsek,
ki hivatalára méltatlan lett.
A magyar király az új érsek oldalára állt,
de elvesztették Radstatnál a csatát.
Stiriában erre rögtön lázadoztak.
IV. Béla személyesen Stiriába ment,
hogy a lázadást megfékezze,
békét kötött a felkelőkkel.
1260
Újabb stiriai lázadás nyomán
kitört a magyar-cseh háború.
Ekkor volt az első morvamezei csata,
melyben vereséget szenvedett Béla
kinek késlekedése miatt,
majd odaveszett István, a fia.
A cseh Ottokár birodalma,
így elérte már az Adriát.
A Kőszegi-hegység vidéke cseh-magyar határterület lett.
Béla birtokba adta e vidéket
Hédernembeli hű hívének,
Németújvári Henriknek,
hogy új várakat építsen.
Henriket akkor kezdik
Kőszegi néven nevezni.
1261
A
morvamezei csata után
békére
törekedett már
Béla
és Ottokár.
A
cseh király első feleségétől elvált
és
elvette Béla unokáját Kunigundát.
1230
Frigyes
osztrák
herceg trónra lépte óta
a
magyar-osztrák határvidéken
folyton
folyt a háború, a csata.
A
gyepűrendszer felszámolása óta
a
magyarok több várat is építettek oda.
1230-ban
a németek
elfoglalták
Borostyánkőt és Langecket,
de a
magyarok vissszavették e helyeket.
A
németek erre újra betörtek,
a
magyarok megint megverték őket.
1233
Aztán
a magyarok Stíriára rontottak rabolva, gyújtogatva, majd utána Ausztriára.
Frigyes
most békéért könyörgött
1235
De mikor látta, hogy amagyar királyt leköti ifjú felesége és
a pápa,
újra támadott, ezúttal Lékára.
Taksony fejedelem idején.
a Csák nemzetség kapta Bulcsú horka birtokának egy részét.
E nemzetség a névadója Cák községnek,
majd Léka várát is ők építették fel.
Lékát Frigyes bevenni nem tudta,
látszólag békésen várt az újabb alkalomra.
Ez be is következett nemsokára, mikor mongol és tatár hadak
törtek Magyarországra.
1241-1242
Talán Szent Vid várán át vitt IV. Béla útja
Bécsből a dalmát tengerpartra,
mert Frigyes az osztrák herceg
a tatárok ellen nem segítette.
Frigyest Harciasnak is nevezték,
el is foglalt három magyar vármegyét.
A tatárok kivonulása után azokat
IV. Béla hamar vissza is foglalta,
de továbbra is fájt rájuk Frigyes foga.
Kőszeg várát ekkor
foglalta vissza Osli fia Herbord.
Ez a vár hegyen állott,
azóta sokat mállott.
Óháznak nevezzük ma e régi várat,
túrázók a tornyából messze látnak.
1246
Frigyes osztrák herceg
az időt elérkezettnek látván, támadásra vonult a magyar
határra.
Bécsújhelynél le is győzte a magyarokat,
de a csatában ő maga is meghalt.
Vele kihalt a Babenberg-ház,
az első osztrák uralkodó család,
mely ekkora már birtokolta Stiriát,
a Babenberg örökség tehát,
összekötötte a cseh határt és az Adriát.
1194
Bors bán kolostort alapított a Répce partján.
8 falut adományozván
annak.
E falvak között szerepel
Répcemicske és Peresznye,
később pedig Zsidány birtok is.
István királynak Péter lett az utódja,
akit Gizella királyné segített a trónra,
de hamar összevesztek egymással,
Péter elvette Gizella
birtokait és még be is zárta.
Péternek sikerült lerombolnia István művét,
épphogy nem lett Magyarország német hűbér.
1046
A magyarok Pétert elűzték
és behívták a Vazul-unokát, I. Endrét.
Péter elmenekülni nem tudott,
mert a nyugati határt lezárták a pogány lázadók.
E lázadás okozhatta a győri püspök halálát is, mert
nem sokára új püspök került az egyházmegye élére.
1051
Péter elűzése után 5 évre jött Henrik császár hatalmas
sereggel.
A magyarok majdnem az egész Dunántúlt átengedték,
igaz előbb a termést felégették.
A fáradt és éhes németeket
Taksony unokájának, Vajknak,
aki a keresztségben az István nevet kapta,
már a bajor herceg lánya lett a házastársa.
Ő pedig nászajándékul Szombathely környékét kapta.
Királynői birtok volt Ludad és Asszonyfa,
Szombathely pedig a királynő városa.
A bajorokkal való egyezség
az Alpokaljára elhozta a békét.
István király elrendelte,
hogy a tüzet őrző kivételével
templomba kell mennie
vasárnap mindenkinek.
Egyházmegyéket és vármegyéket is szervezett
és hatékony védő várrendszert működtetett,
hatásosan védte a magyar végeket.
Jogában állt kialakítani az egyházi szervezetet
abban az időben alakult a Győri Egyházmegye,
nem maradt keresnivalója itt Salzburg érsekének.
A Győri egyházmegye plébániái közé tartozott:
Az Ennstől jóval keletebbre folyik a Lajta,
eddig terjedt már csak a magyarok hatalma.
E folyónak akkor még nem Lajta volt a neve, hanem
Sár folyóként említik régi iratokban.
Bulcsú horka halála után, az Árpád-unoka Taksony, immár
egyedüli fejedelme lett a magyaroknak,
ki a horka szállásterületét a
Csák nemzetségnek adta.
Taksony fejedelem felismerte,
hogy a megerősödött német
állammal szemben
nem elég a magyarok és a kabarok törzsszövetsége,
neki kezdett hát az államszervezésnek.
Taksony fejedelem székelyek mellett besenyőket
is telepített
a nyugati határ őrzésére
az ő településük volt Pöse,
ami ma Gyöngyösfalu
része
A németek elleni védelem megszervezésére
felmerült sáncvárak
építésének szükségessége.
Ekkor épülhetett a szentvidi sáncvár,
északra tőle Locsmánd,
délre Pinkaóvár.
