Harcok a Babenberg örökségért

 

Harcok a Babenberg örökségért

 

A császár ekkor a pápával épp hadban állt,

aki őt trónvesztettnek nyilvánítván

a német trónra ültetett egy ellenkirályt.

Ez az ellenkirály nem volt más,

mint Thüringiának az a grófja,

aki Szent Erzsébetet Wartburg várából elűzte férje halála után.

 

A Babenberg örökség tartományaiban felbomlott a rend,

egyes urak fosztogatásba kezdtek,

a magyar végekre is többször betörtek.

A pápa ekkor támogatta volna a magyar királyt,

hogy megszerezze magának Ausztriát és Stiriát,

ám Béla tétovázása után,

a badeni őrgróf talált nála támogatást,

ő viszont nem tartotta vissza alattvalóit

a Magyarország elleni támadásoktól.

 

Béla királynak ebből lett elege,

megtámadta Bécset a serege.

Kun csapatai Bécstől Semmeringig

dúltak, gyújtogattak, mindenfelé,

felgyújtották Mária Zellt is.

a magyarok több várat is elfoglaltak, de aztán visszavonultak.

 

Még ebben az évben meghalt a badeni őrgróf.

Újra megindult a vetélkedés a Babenberg örökség megszerzéséért.

De Béla király hiába írt panaszos levelet a pápának,

hogy a tatárok ellen segítséget nyugatról nem kapott, és újabb tatár támadás esetén, csak Magyarország védheti meg a keresztény Európát,

ausztriai hadjárata után már a pápa sem pártolta a magyar királyt.

 

1252

Béla annyit elért hogy Ausztria élére

olyan herceget ültessen, aki tőle függene.

De a cseh király fia az ifjú Ottokár

feleségül vette Frigyes unokahúgát,

és elűzte Bécsből a halicsi Románt,

a herceget, ki szolgálta Bélát.

 

1253

Következő évben Béla Stiriába tört be,

innét nyomultak csapatai Bécsig előre.

A pápa felháborodott, és azt követelte,

hogy Béla és Ottokár békét kössenek.

Akkor hamar megkötötték a békét,

határpontul a Semmeringet tévén.

 

1254

Ottokár közben cseh király lett,

állandóan biztatta a magyarok ellen

a stiriai főurakat,

a magyarok okot is adtak

a panaszra.

 

1258

Ottokár rokona volt a salzburgi érsek,

ki hivatalára méltatlan lett.

A magyar király az új érsek oldalára állt,

de elvesztették Radstatnál a csatát.

Stiriában erre rögtön lázadoztak.

IV. Béla személyesen Stiriába ment,

hogy a lázadást megfékezze,

békét kötött a felkelőkkel.

 

1260

Újabb stiriai lázadás nyomán

kitört a magyar-cseh háború.

Ekkor volt az első morvamezei csata,

melyben vereséget szenvedett Béla

kinek késlekedése miatt,

majd odaveszett István, a fia.

A cseh Ottokár birodalma,

így elérte már az Adriát.

A Kőszegi-hegység vidéke cseh-magyar határterület lett.

Béla birtokba adta e vidéket

Hédernembeli hű hívének,

Németújvári Henriknek,

hogy új várakat építsen.

Henriket akkor kezdik

Kőszegi néven nevezni.

 

1261

A morvamezei csata után

békére törekedett már

Béla és Ottokár.

A cseh király első feleségétől elvált

és elvette Béla unokáját Kunigundát.