Majd aztán alaposan megismerték
a bronzkor végére az egész hegységet.
Tudták, hogy található ott rézérc
s hogy nemcsak ón lehet a másik fém,
mellyel bronzzá ötvözhető a réz.
Antimont is leltek a hegységben
alig egy napi járóföldnyire innen.
S a patak völgyében az itt készült termékek
a kereskedelmi úthoz hamar elértek.
A hegy ezért alkalmas helynek
bizonyult a bronzművességre.
Így ott már a bronzkorban település volt,
a rezet antimonnal ötvözték nem ónnal.
Az öntőkanalak és a fújtató csövek
agyagból, a minták kőből készültek.
Palakőből volt a kohók falazata,
melyekre lyukat fúrtak azzal a
céllal, hogy abba
fújtató csövet illesszenek,
a kohóba azon levegőt vezessenek,
mert az olvasztáshoz magas hő kellett.
Hogy e hőfokot elérjék,
előbb a fát égették faszénné.
A Bozsoki-patak forrását ma is Szénégető-kútnak nevezék.
A település több teraszon terült el.
Bonyolult sáncrendszer húzódott körötte,
görög poliszokhoz lehetett hasonló.
A bronzból készült árukat innét,
kereskedők messze földre vitték,
nyugatra a Duna-mentén végig, míg
északra a Skandináv-félszigetig.
Nem tudjuk a nép nevét, mely itt megtelepedett,
csak, hogy kedvelte a magaslati helyeket
és, hogy urnamezőkbe temetkezett,
talán a későbbi pannonok ősei lehettek.
Urnamezőkbe temetkező népek éltek
akkor régen Európa közepében
az Óceántól a Fekete-tengerig,
messzire kalandoztak fegyvereseik.
E kultúrkörből több nép származott,
kelták, italicusok, etruszkok, pannonok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése